Úúúúújra itt ! :)

kata73
2010-01-15 11:21:05

No,nem mintha eltűntem volna.....Ááááá neeeem !!!

Csak a tanyasi élettel együtt a nettelenséget is felvállaltam-tuk.

Mert ugye pont a mi kis házunk egy olyan fehér folt a térképen,ahol aztán minden van,csak térerő nincs.

Egyrészről jóóóóó ez ,mert így lehet aztán teljesen elszigetelődni a sok hülyétől...másrészt viszont pár kedves dolgomról le kellett mondanom.( pl. blog írás).

No,de talán majd mostanság többet fogok újra írogatni,mert kiépítettem a munkahelyi netet !:)

Tehát,munkára fel ! :)

címkék
Címkék: újra írok
hozzászólások (3)

Feladnám.....

kata73
2009-08-28 09:56:39

Néha azt érzem,egészen belefáradtam a mindennapok harcaiba.

Feladnám!

Csak úgy egyszerűen hagynám magam lefolyni a lefolyóban......de a gyerekek miatt nem lehet.

Küzdenem kell továbbra is!

Optimistán nekilátni a tartozások tengerében való úszkálásban.

Persze néha átcsapnak a fejem felett a hullámok...talán már mostanság egyre többet nyelek is -e léből....de egyszer csak lesz már egy fadarab amiben megkapaszkodhatok?

Biztosan...

...és akkor talán elszakadhatunk-e pénzéhes sivár világtól....és végre élhetünk boldogan a tanyánkon a sok állatkával....embermentesen!

CSAK HAGYJANAK MÁR BÉKÉN!!!

címkék
Címkék: szarság
hozzászólások (0)

A kényelem ára

kata73
2009-02-27 08:12:49

Hosszú idő után ,ma ismét gyalogosan indultunk útnak a házikónktól a buszmegig.

...és ahogy sétáltunk,rám tört az érzés,hogy ez bizony már itten a tavasz eleje

Egyszerűen csodás volt! :)

Bár a csipát még jó párszor kidörgöltem álmos szemeimből,de a madarak hangja már elárulta a titkot....ITT A TAVASZ !

Ajvééééé

A nap is vörösen kelt föl erejét fitogtatva...és mi csak vigyorogtunk a gyerkőkkel.

Ez valami olyan ,mint a tejbetök efektus! :)

25 perc séta ilyen környezetben minden rossz dolgot kitakarít az emberből,és már indulhat is a nap.

Ilyenkor már nem számít,hogy a buszon hányan tolonganak melletted,nem számít,hogy álmos vagy,nem számít,hogy mi fog ma történni...egyszerűen csak JÓ minden !

...és lám ,erről mondunk le amikor kocsiba ülve rohanunk a megtakarított percekért.

Ez a kényelem ára

címkék
hozzászólások (0)

Aki keres ,az találhat!

kata73
2009-02-20 10:40:00

Tehát Pampalini után szabadon,mint neves Hakuna-Matata kutató jegyzéseimet a köznek ajánlom:

(remélem a köz örül ?? ,mert ha nem,akkor megtanítom rá :) )

Tehát itten leírmányolom,hogyan is leljünk rá a "minden-rendben" érzés csokorra.

1. Lássuk be,hogy szarabbul vagyunk az átlagunknál. (ha ez nem így van,akkor hussss el innen ember,nehogy rosszabbul legyél)

2.Emlékezzünk vissza arra,amikor még mindig mosoly leledzett az arcunkon.(ha ilyen sem volt még,akkor ezt jó mélyen titkold el saját magad előtt is,hisz különben depressziós leszel )

3.Próbáljunk a dolgok mögé nézni.(tehát ha az ablakon kinézünk,akkor ne csak bámuljunk a semmire,hanem figyeljük meg az apróságokat...a napfény csillogását a havon,az olvadás cseppjeit a fák ágain.Érezzük a nap melegét az arcukon,halljuk meg a madárkák próbálkozó halk énekét)

Ha mindezt ügyesen eltanuljuk,akkor legközelebb már ezek a szépségek tűnnek fel nekünk elsőre ...és ez a Szépség pedig jó érzéssel tölt el.

4. Innen már csak egy pirinyó ugrás,hogy igenis figyelve magunkra ,ne csak lemeredt arcizmokkal éljük meg a mindennnapokat...hanem ha kell először tükör előtt gyakorolva próbáljunk mosolyt...vagy vigyort eröltetni az arcunkra. (itt jegyzem meg,hogy a próbálkozások során már igazából előtörhet belőlünk a röhögés a grimaszaink láttán )

5. Ha pedig már megy a mosolygás az ablakon kibámulódva...akkor terjesszük ki tovább ezt a tudományunkat az egész napi történésekre...és lássunk csodát : Igenis úgy fogjuk érezni,hogy ez már a Hakuna-Matata! :)

Jó gyakorlást mindenkinek ! :)

címkék
Címkék: mosoly, tanulás
hozzászólások (3)

Hakuna-Matata kutatás

kata73
2009-02-20 09:36:00

Hmmmmmmmmm....

Az az igazság,hogy valami miatt ,egy ádáz ,hülye érzés költözött belém:

a tanácstalanság és bizonytalanság érzése.

Hogy a kánya rúgja meg,szörnyű egy álnok dolog ez.

Nézem a szép kék eget....a havas tájat...és nem költözik örömség a kis szívembe...hanem csak úgy elvan.

Valamit tennem kell!

Valamit zökkentenem kell magamon,mert így nem akarok maradni!!

Nem akarok a válsággal foglalkozni!

Nem akarom a havi kis pénzt napi szinten újra szétosztani,hogy jusson mindenre.Nem akarom a napjaimat a főnökség "Nem lesz ez így jó"mondatait hallgatva kezdeni.Nem ,nem és nem!!

Látni akarom újra az apró kis örömöket....és nevetni akarok.

....Mint persze sokan mások!

Tehát " HAKUNA-MATATA" érzés kutató lettem....ami bizonyosan ismerős azoknak,akik rajzfilm kedvelők. :)

...és valahogy ,ahogy a dalocskát dudolászom,már költözik is a kis mosoly a szám szegletébe. :)

HAKUNA-MATATA...milyen gyönyörű szóóóó!